A Gy�r�k Ura

A Gy�r�k Ur�t a 90-es �vek k�zep�n t�bb amerikai �s angol k�zv�lem�ny-kutat�s szerint a sz�zad legfontosabb k�nyv�nek tartott�k az olvas�k (a felm�r�sekben csak a Biblia el�zte meg n�pszer�s�gben). Ez Tolkien legjobban ismert �s sokszor legfontosabbnak �t�lt m�ve, amely majdnem �tven �vvel megjelen�se ut�n is hatalmas n�pszer�s�gnek �rvend. Tolkien �s A Gy�r�k Ura tal�n soha nem volt m�g ennyire ismert �s nagyobb hat�s�, mint ma.

B�r Tolkien 1938-t�l 1947-ig �rta A Gy�r�k Ur�t, a megjelen�s m�g �veket v�ratott mag�ra. Eredeti sz�nd�kai szerint csup�n A Hobbit folytat�sa lett volna az �j t�rt�net: a kiad�, A Hobbit siker�n felbuzdulva �s az olvas�i levelek keresztt�z�ben azt javasolta Tolkiennek, mihamarabb �rjon folytat�st, hisz a k�z�ns�get l�that�an nagyon �rdeklik a hobbitokkal megesett t�rt�netek �s kalandok. �gy kezdett bele A Gy�r�k Ura �r�s�ba, amely a hossz� alkot�si peri�dus alatt teljesen megv�ltozott koncepci�j�ban, m�g v�g�l olyan k�nyv lett, mely A Hobbit-t�l meglehet�sen k�l�nb�zik. Tolkien ezt a sz�veget m�r nem a gyerekeinek �rta, mint a k�zismert v�leked�s tartja, hanem eleve kiad�sra; b�r az �r�s k�s�bbi f�zisaiban k�telkedni kezdett abban, hogy a k�nyv ugyanahhoz a k�z�ns�ghez tud majd sz�lni. A Gy�r�k Ura eredend�en nem gyerekk�nyv, b�r megvan az a j� tulajdons�ga, hogy egyszerre t�bbf�le k�z�ns�ghez is sz�l (amelyek k�z�tt a gyerekek is szerepelnek).

A Gy�r�k Ura meg�r�s�t hossz� viaskod�s k�vette a kiad�kkal. Tolkien m�g 1938-ban elk�ldte az Allen and Unwin-nak n�h�ny k�zirat�t, amelyeket a sikert�l felb�tor�tva most m�r ki akart adni; ezek azonban a Szilmarilok mitol�gi�j�hoz tartoz� sz�vegek voltak, �s a kiad� olvas�i meglehet�sen �rtetlen�l �lltak vel�k szemben. V�g�l vissza is utas�tott�k ezeket a m�veket (amelyek k�l�nben is befejezetlen sz�vegek voltak: a Szilmarilok-t�rt�net pr�za-�sszefoglal�i �s hosszabb verses elbesz�l�sek), azzal, hogy ezek ink�bb 'b�nya, melyet hasonl� k�nyvek �r�s�hoz lehet kiakn�zni'. Tolkien persze a sz�v�re vette ezt, de egyel�re �r�lt, hogy a kiad�t valamilyen m�don m�gis �rdeklik a t�rt�netek. A Gy�r�k Ura sz�veg�nek befejez�se ut�n viszont �vekig komolyan azon dolgozott, hogy A Szilmarilokat A Gy�r�k Ur�val egy�tt adhassa ki; erre pedig kiad�ja, az Allen and Unwin nem volt hajland�. A Collins kiad� viszont, akiknek k�pvisel�j�vel, Milton Waldmannal Tolkien hosszadalmas �s r�szletes t�rgyal�sokba �s levelez�sbe bocs�tkozott, legal�bbis l�tsz�lag fontolgatta ezt; az eredm�ny az lett, hogy Tolkien �sszeveszett Rayner Unwinnal, �s A Gy�r�k Ura �vekig kiadatlanul �llt. Mikor nyilv�nval�v� v�lt, hogy a Collins sem fogja egy�tt kiadni a k�t m�vet (�s Tolkien k�l�nben sem fejezte be A szilmarilokat), s�t, A Gy�r�k Ura sz�veg�t is meg akarja h�zatni, Tolkien �gy d�nt�tt, 'jobb a kev�s, mint a semmi', �s �jra felaj�nlotta a k�ziratot Rayner Unwinnak, ez�ttal felt�telek n�lk�l. Rayner Unwin pedig boldogan elfogadta.

A h�rom k�tet elosz�r 1954-55 folyam�n jelent meg Nagy-Britanni�ban, a George Allen and Unwin gondoz�s�ban. Ett�l az els� kiad�st�l dat�l�dik az a f�lre�rt�s is, amely Tolkien munk�j�t tril�gi�nak nevezi; a Gy�r�k Ura egy, egys�ges m�, amely 6 'k�nyvre' �s f�ggel�kekre tagol�dik. A h�rmas feloszt�s puszt�n a praktikumb�l (�s a II. vil�gh�bor� ut�ni pap�rhi�nyb�l) ered, maga a sz�veg semmilyen m�don nem tagol�dik h�rom 'egys�gre' (a k�tetc�mek term�szetesen Tolkientol sz�rmaznak, de ezeket a kiad� d�nt�se miatt adta a h�rom k�tetnek). B�r a Rayner Unwin, aki maga is olvasta k�ziratban a sz�veget, meg volt gy�z�dve r�la, hogy a k�nyv kiv�l� �s fontos m�, terjedelme �s kiad�si k�lts�gei miatt �vatos �zletpolitik�t folytatott vele, �s Tolkiennel csak egy 'haszonmegoszt�si szerz�d�st' k�t�tt (amely szerint a szerz� csak akkor kap p�nzt a kiad�t�l, ha a k�nyv megtermelte a kiad�s k�lts�geit; af�l�tt viszont a haszon fele a szerz��). A megjelen�s ut�n azonban r�videsen nyilv�nval�v� v�lt, hogy az �vatoss�g minden l�tszat ellen�re indokolatlan volt. A Gy�r�k Ura elad�sai m�ra, majdnem �tven �vvel els� kiad�sa ut�n, m�r a milli�s nagys�grendben mozognak; a k�nyv m�r az els� n�h�ny �vben b�s�gesen t�lteljes�tette a hozz� f�z�tt �vatos rem�nyeket.

A kritikusok ugyan vegyes �rzelmekkel fogadt�k a k�nyvet, �m ez egy�ltal�n nem befoly�solta az olvas�k�z�ns�g tetsz�s�t. A BBC r�di�j�t�ka alig egy �vvel a megjelen�s ut�n k�sz�lt, a kiad�nak pedig sz�mtalan �jabb kiad�st kellett megjelentetnie (a mai napig �ltal�ban �vente, alkalmank�nt t�bbsz�r is, �jranyomj�k A Gy�r�k Ur�t, �s �jabb �s �jabb jav�tott kiad�sok is napvil�got l�tnak, k�sz�nhet�en a Tolkien-sz�vegkritikusok, pl. Douglas A. Anderson munk�j�nak). Ezek az �jabb kiad�sok mindig lehet�s�get adtak Tolkiennek is, hogy a hib�kat �s k�vetkezetlens�geket kijav�tsa a sz�veg�ben: �gy v�gs� soron m�g A Gy�r�k Ura sz�vege sem kiv�tel Tolkien �ltal�nos '�t�r�si k�nyszere' al�l. A k�l�nb�z� kiad�sokban ennek is, ak�rcsak a Hobbitnak, t�bb k�l�nb�z�, kisebb pontokon elt�r� sz�vege l�tezik. (Az Allen and Unwint k�s�bb megv�s�rolta a HarperCollins kiad�.)

Az amerikai kiad�st ugyanaz a kiad� int�zte, aki a Hobbit amerikai v�ltozat�t: a bostoni Houghton Mifflin. Tolkien k�l�nleges siker�t �s kultusz�t azonban m�gis az Ace Books 1965-�s pap�rk�t�ses kal�zkiad�s�nak k�sz�nheti: b�r a Houghton Mifflin megpr�b�lta saj�t, leg�lis kiad�s�val kiszor�tani az Ace-t, ez puszt�n a leg�lis kiad�ssal nem siker�lt (hi�ba �rta a kiad� a k�nyvre Tolkien �zenet�t, hogy 'ez, �s csak ez a kiad�s jelent meg az �n tudtommal �s enged�lyemmel'). Tolkien azt�n rajong�i levelez�s�n kereszt�l p�ld�tlan akci�t ind�tott az Ace Books ellen, akik r�vid id�n bel�l ki is fizett�k az elmaradt jogd�jakat. A copyright k�r�li kavarod�s, a rajong�k k�nyvv�s�rl�si bojkottja az Ace Books ellen olyan amerikaiak figyelm�t is felh�vta a k�nyvre, akik e n�lk�l val�sz�n�leg soha nem hallottak volna K�z�pf�ld�r�l - �s megkezd�d�tt az amerikai 'kampusz-kultusz'.

Tolkien alapvet�en konzervat�v be�ll�totts�g�t�l semmi sem �llt t�volabb, mint az ellenkult�ra r�szes�v� (vagy �ppen sz�sz�l�j�v�) v�ljon, a hatvanas �vek Amerik�j�ban m�gis ez t�rt�nt. A k�nyv k�zponti jelent�s�g�v� v�lt sok k�l�nb�z� amerikai t�rsadalmi mozgalomban; a h�bor�elleness�g, a k�rnyezetv�delem, a hippik �s a New Age h�vei egyar�nt megtal�lt�k benne saj�t �rt�keiket ('z�ld' politikai propagand�ra egy�bk�nt m�ig is sz�vesen haszn�lj�k Tolkient). Sok leegyszer�s�t� �rtelmez�s �s 'megfejt�s' sz�letett ekkor; ezek �s a kritikusok elnagyolt, megalapozatlan kijelent�sei sarkallt�k Tolkient, hogy t�bbsz�r kijelentse: a k�nyvnek semmif�le bels�, 'rejtett jelent�se' nincs. Ezt a kijelent�s�t persze nem szabad t�l komolyan sem venni: mint minden irodalmi m�, A Gy�r�k Ura is jelent valamit - ez azonban, mint minden irodalmi m�n�l, nem egy jelent�s, egy rejtett �zenet, hanem az olvas�nak a sz�veggel folytatott �rtelmez� munk�ja sor�n l�trej�v� jelent�s-rendszer. Ami ellen Tolkien eg�sz �let�ben tiltakozott, az A Gy�r�k Ura leegyszer�s�t�, allegoriz�l� �rtelmez�se, amely a II. vil�gh�bor�t, a hidegh�bor�t, vagy �ppen az angliai munk�sp�rti korm�ny t�nyked�s�t v�lte l�tni a t�rt�netben.

A nyugodt oxfordi �lethez k�pest Tolkien sz�m�ra a h�rn�v sokkal ink�bb ny�g volt, mint �r�m. A hatvanas �vek v�g�re a rajong�i levelez�s, a v�ratlan �s alkalmatlan telefonh�v�sok (hajnalban Amerik�b�l, ahol persze m�g csak este volt), l�togat�k �s aj�nd�kok t�mege el�sz�r azt tette sz�ks�gess�, hogy az Allen and Unwin felaj�nlja egy titk�r seg�ts�g�t a levelez�sben; k�s�bb azt�n Tolkien elk�lt�z�tt, �s telefonsz�ma is kiker�lt az oxfordi telefonk�nyvb�l. Rajong�i leveleit azonban mindig �r�mmel olvasta, �s gyakran meglep�en hosszan meg is v�laszolta; a hal�la ut�n a leveleib�l megjelent v�logat�s (Humphrey Carpenter, Tolkien �letrajz�r�ja szerkeszt�s�ben) j�l mutatja a rajong�khoz, �rdekl�d�kh�z, �s term�szetesen a csal�dj�hoz f�z�d� bens�s�ges viszony�t.

Tolkien �s a Gy�r�k Ura hat�sa felbecs�lhetetlen, annak ellen�re, hogy a 'hivatalos' sz�pirodalom mindezid�ig nem fogadta be teljesen az elismert szerz�k �s sz�vegek k�r�be. A huszadik sz�zadban azonban a 'sz�pirodalom' �s 'popul�ris irodalom' k�z�tti megk�l�nb�ztet�s egyre ink�bb �rtelm�t veszti; �s m�g a legkonzervat�vabb szemmel n�zve is igen sok klasszikus �s konvencion�lis elem tal�lhat� Tolkienn�l, ami kiemeli abb�l a k�rb�l, ahov� 'popul�ris irodalom' n�ven gyakorta egyszer�en a ponyva-irodalmat helyezi a kritika. Az ut�bbi �tven �v fantasy-d�mpingj�ben is jelent�s Tolkien szerepe: a tematik�t, a k�pvil�got, a t�rt�nets�m�t, sokszor m�g a nyelvet �s a st�lust is o szolg�ltatta a fantasy-szerz�knek. Mindazon�ltal egyre t�bb k�ts�g mer�l fel a fantasy mint m�faj meghat�roz�sa �s Tolkiennel val� kapcsolata k�r�l is. A tril�gia szinte szabv�ny form�v� v�lt, mind a fantasy, mind a sci-fi k�r�ben (�gy l�that� a Gy�r�k Ur�val kapcsolatos f�lre�rt�s hat�sa �s elterjedts�ge). Napjainkban Tolkien egyre ink�bb elfogadott �s tanulm�nyozott szerz�v� kezd v�lni, imm�r nem csak a popul�ris �s fantasztikus irodalmat vizsg�l�k k�z�tt, hanem m�s ter�leteken is.